„Midőn a karok és rendek az ország védelmi ügyét tárgyalják vala, tanácskozásaikat nem csupán a jelen időre, hanem a jövendő korra is kiterjesztették; s hogy fiaik és utódaik nem csak erővel, hanem annál hathatósabban tudománynyal is tudjanak hazáért, ősi alkotmányért és a felséges uralkodó házért harczolni: Ő szent felsége iránti hódolatuk és honszerelmök érzelmeitől indittatva, önkéntes ajánlataikból jelentékeny alapot gyüjtöttek össze, melyből az országban nemzeti katonai akadémiát állitani és a hadi tudományokat fejleszteni lehessen. Törekvésöket a felséges császárné és királyné kiváló bőkezüségével segitette elő; Ő szent felsége, legkegyelmesebb királyunk pedig a karok és rendek óhajtását kegyes helyeslésével jóváhagyta, s nehogy ez annyira hasznos intézmény létesülése halasztást szenvedjen, a katonai akadémia elhelyezésére Váczon az egykori Terézia-épületet ajándékozta; miért is a karok és rendek Ő felségök trónja körül seregelve, hálás és hódolatos lelkök érzelmeinek kifejezése mellett kérték, hogy az akadémia a felséges asszonynak a magyar nemzet iránt tanusitott szeretetének emlékét megörökitendő, Ludovikának neveztessék.”
(1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról)
Az 1808. évi VII. törvénycikkben is hivatkozott „bőkezű” királyné, akiről a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a nevét kapta, nem volt más, mint I. Ferenc császár harmadik felesége Habsburg Estei Mária Ludovika Beatrix, aki ötvenezer forintos koronázási ajándékát ajánlotta fel az intézmény felállítására. Ez ma 200-250 millió forintos összegnek felelne meg. A magyar nyelvű katonai tisztképzés létrehozása egységbe kovácsolta az egész nemzetet. Példátlan méretű közadakozás kezdődött, amelynek eredményeként több mint négyszer annyi felajánlás érkezett, mint amennyi a tudományos akadémia megvalósítására. Összesen 995 100 forint gyűlt össze, amely ma kb. 4 milliárd forintnak felel meg. A 237 adományozó nevét törvénybe foglalták. Nemcsak magánszemélyek, hanem az egyházi közösségek és a vármegyék is összefogtak a Ludovika megépítésére. Erről a nemes gesztusról az épület udvarán található címersorozat is megemlékezik.
József nádor 1830-ban tette le az épület alapkövét. Az építkezést Pollack Mihály klasszicista tervei alapján kezdték el és 1836-ban fejezték be. A tisztképzés azonban nem indulhatott el, mivel a császári kormányzatnak és az udvari haditanácsnak mindig sikerült akadályt gördítenie a Ludoviceum működésének megkezdése elé. Az épület éveken keresztül üresen állt. 1838-ban a nagy pesti árvíz után árvízkárosultakat szállásoltak el benne, és ide menekítették a Nemzeti Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. A katonai oktatás megszervezését végül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kezdték meg a Ludovikán. A Magyar Hadi Főtanoda megnyitására 1849. január 7-én ünnepélyes keretek között került sor, de működését a Pest- Budát megszálló osztrák katonai hatóságok tíz nappal később betiltották, felszerelését lefoglalták, az épületet pedig katonai kórházzá alakították át. 1867-ben az osztrák–magyar kiegyezés tette lehetővé a véderőtörvény alapján felállítandó Magyar Királyi Honvédség tisztjeinek képzését. A Ludovika Akadémia 1872-ben megkezdte tényleges működését, majd néhány év alatt a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú felsőfokú tanintézetté vált. Ettől kezdve a mindenkori magyar haderő legkiválóbb tisztjei oktatták és nevelték a leendő honvédeket.
Az első világháborút követően a trianoni békediktátum tiltásai értelmében a Ludovika Akadémia maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül. Az intézmény 1945. április 25-éig működött. Ezt követően az épületet évtizedeken keresztül az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei foglalták el, valamint itt helyezték el a korábban szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeumot is.
Magyarország Kormánya 2012 májusában döntött a Ludovika történelmi épületegyüttesének felújításáról, valamint az Orczy-park megújításáról, hogy méltó, egységes elhelyezést biztosítson a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára. A Ludovika Campus Projekt fejlesztése a Pollack Mihály által tervezett klasszicista főépület rekonstrukciójával vette kezdetét. A felújítás 2014 tavaszára befejeződött, a megújult épületet március 31-én vette birtokba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A főépület mögött található az Orczy-park, amely Budapest egyik legnagyobb közparkja a város szívében immáron több mint 200 éve. 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezelésében van, reggel 6 és este 10 óra között közparkként működik. A Ludovika Campus beruházás során a park is teljesen megújult, zöld felülete megnőtt, több játszótér került kialakításra, továbbá az NKE sportközpontja, a Ludovika Aréna, lőtér, több kültéri sportpálya, valamint a lakosság számára készült szabadtéri sportpark is itt épült fel. A csónakázótó melletti Buttler-terasz kedvelt pihenőhelye a parkba látogatóknak. A parkban található a Ludovika Huszár Lovarda is.
