Okleveles agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízépítési Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a kar dékánja, a Hullámtéri Kutatóműhely vezetője. Szakterületei a sík- és dombvidéki vízrendezés, az öntözés, a vízminőségszabályozás, a hullámtéri gazdálkodás, az integrált vízgazdálkodás, valamint a távérzékelés. Munkájával éppúgy hozzájárult a kolontári vörösiszap-katasztrófa és a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés felméréséhez, mint a Balaton vízminőségvédelmi monitoring rendszerének tervezéséhez, de támogatta már az ENSZ Világűrbizottság munkáját is.